Szentírás kategória bejegyzései

Szentírás, mi is az?

Szentírás vagy Biblia az Ó- és Újszövetség kanonizált könyveinek gyűjteménye, melyek a szenthagyománnyal együtt őrzik az isteni kinyilatkoztatást.

Az I. Vatikáni Zsinat tanítja: „azon írott könyvekben és azon meg nem írt hagyományokban foglaltatik, amelyeket vagy magának Krisztusnak az ajkairól vettek át az apostolok, vagy a Szentlélek sugalmazása folytán az apostolok által mintegy kézről-kézre adva jutottak hozzánk. … Az Egyház pedig azért tartja azokat szentnek és kánoniaknak, … mert a Szentlélek sugalmazására írták, Isten a szerzőjük, és mint ilyenek vannak átadva az Egyháznak.” FJ 3006

Bővebben…

Egyház vagy Szentírás?

Ezt a kérdést leginkább a protestáns-katolikus párbeszéd veti fel.

Érthető, hogy ez sarkalatos kérdés, mert a protestantizmus elvetette az egyházat tekintélyével, hagyományával, hierarchiájával együtt, sőt még a korábbi szentírás-értelmezést is elvetette. Magát a szentírást is átértelmezte, hiszen egyes könyveket kihagyott. Azt mégis látnunk kell, hogy bizonyos elemeket ugyan tetszés szerint, de átemelt. A protestantizmus lelkiségében “magán-kereszténység”, még akkor is, ha egyes hivatali elemeket (egyházszervezeti formák) a katolicizmustól átvett, még akkor is, ha  más néven nevezi el. Ha valaki ismeri katolikus és protestáns vallást is, akkor láthatja, hogy még a közös elnevezéseket is kínosan kerülik a protestánsok.

Nézzük a történelmi tényeket. Bővebben…

Értelmezhető-e egymás ellen a Szentírás és a Tanítóhivatal?

A Szentírás és a Tanítóhivatal egymást kiegészíti és egymás nélkül nem is használható és nem is működik helyesen. A Tanítóhivatal mindig a Szentírásból vett igazságokkal érvel. A Szentírás az apostoli hittartalom rögzített képe; az apostolok, pedig magától Jézustól kapták a hit igazságait. Az apostolok számára Jézus személye volt az igazoló tényező, az ő mennybemenetele után pedig ők lettek az igazság őrzői és alkalmazói.

Szentírás kánonjának a rögzítése szükségszerű volt, mert e nélkül nem lenne a későbbi szellemi küzdelemben egy etalon, amihez a felmerülő kérdéseket mérni lehetne. A világgal való kommunikációban ez Egyház nem önmagához méri a felmerülő kérdések igazságtartalmát, hanem a kinyilatkoztatáshoz, illetve az abból korábban már kimunkált igazságokhoz, a kimondott dogmákhoz.

Mindezekből következik, hogy Szentírás és a Tanítóhivatal egymás ellen nem fogható fel. A Tanítóhivatal nélkül a Szentírás a szellemi harcok martalékává válna, Szentírás nélkül pedig a Tanítóhivatal értelmét vesztené. A Szentírás hatalmas érték a Tanítóhivatal pedig a védőerő és hiteles magyarázó is egyben.

Egyház, Tanítóhivatal, Szentírás

Ha tudni szeretnénk, hogy hol a helye a Tanítóhivatalnak, azt is tudni kell, hogy miként jött létre.

A kiinduló evidenciánk az, hogy maga Jézus Krisztus minden ismeret leghitelesebb forrása, amit az ember Istenről tudhat.

Amikor személyesen a földön járt akkor ez forrás-funkció különleges módon működött, ugyanis amit mondott és tett, az volt maga a kinyilatkoztatás. Mivel nincs erről a tevékenységről sem jegyzőkönyvünk, sem videofelvételünk, olyan forrásra kell hagyatkoznunk, ami egy lépéssel távolabb van Jézustól, ez pedig a körülötte lévők hite, akik az Ő tanítványai, követői voltak. Ezt maga Jézus akarta, hogy így legyen, mert így tette. Arról sem tudunk, hogy akár egy sort írt volna, kivéve, amikor egyszer porba írt, vagy rajzolt. Sőt arra sem adott parancsot, hogy a követői írják le az Ő szavait. Ő maga személyesen a tanítványai személyiségébe „írt”, azaz gyakorolt hatást rájuk. Ez a döntő mozzanat ahhoz, hogy megértsük az apostolok hitvédő öntudatát. Bővebben…

A kezdeti Egyház tanítói tevékenysége a Szentírásban

Már a kezdeti keresztények közösségek is figyeltek a tanításra.

Pál mondja: „Kérlek azonban titeket, testvérek, tartsátok szemmel azokat, akik ellentétben a kapott tanítással széthúzást és botrányt okoznak.” Róm 16,17;

Ne érintkezzetek azzal, akit testvérnek hívnak, de kicsapongó, kapzsi, bálványimádó, átkozódó, részeges vagy rabló. Az ilyennel ne is étkezzetek együtt.” 1Kor 5,11;

A tévtanítót néhány figyelmeztetés után kerüld.” Tit 3,10;

A haszontalan, üres szócsépléstől azonban óvakodjál. Ezek ugyanis egyre inkább belesodornak az istentelenségbe, s fecsegésük úgy terjed, mint a rákos daganat.” 2Tim 16-17

A jelzett idézetek is mutatják, hogy a kezdeti Egyház erősen ügyelt a tanítás tisztaságára. Különböző szankciókkal válaszolt ezekre, s végül a közösséget is megszakította velük. Ez  már a későbbi Tanítóhivatal kezdeti tevékenysége, még ha nem is hívták magukat így.

Forrás: http://www.chiesaecomunicazione.com/docs-table

Miért következik tekintélyben a Szentírás után?

A hitletéteményt a kinyilatkoztatott vallások írott formában őrzik. Az írásokat szentnek tekintik, mert forrásukat a természetfölöttihez kötik. A keresztény vallások így tekintenek a Szentírásra, a Bibliára.

A hitletéteményt, azaz  az Istentől elfogadásra átadott információt, a katolikusok őrzik és aktualizálják. Ennek a feladatnak a szervezete a Tanítóhivatal, mely időnként különböző erősségű nyilatkozatokat tesz. Ezért a hangsúlyos feladat miatt különösen is figyelemre méltó ennek a szervezetnek a tevékenysége. Ebben a feladatban kiemelkedő szerepe van Henrich Denzinger művének, mert elsősorban hit és erkölcsi tárgyú dokumentumokat válogat ki!

Léteznek másfajta válogatások is, pl. “Enchiridion liturgicum”; “Enchiridion patristicum” “Enchiridion Vaticanum

Tanítóhivatal ezt a munkát nyilvánosan végzi – másképp értelmetlen lenne  a létezése is -, melynek jó példája a “Baragli Projekt”, melyben az Vatikán a kommunikációról szóló dokumentumokat megnyitotta a világ számára. Bővebben…