Protestantizmus kategória bejegyzései

Mi lesz belőlünk kereszt(y)ének? (1.)

Névtelen

A kereszt(y)énség sorsáról és jövőjéről – rendkívüli módon és különös figyelemmel – szükséges gondolkodnunk. Erről olvashatunk Turay Alfréd 2017-ben megjelent “Az egyház egysége és egyetlensége” című írásában.  Ennek a műnek az alapja a váci Credo-házban 2017. május 3-án tartott előadása.

Az előadó mottóként állítja fel Loyolai szt. Ignácnak azt az állítását, hogy a keresztény  embernek “ … készebbnek kell lenni arra, hogy (mások) állítást jól értelmezze, mint elítélje” (Lelkigyakorlatok, 22) Az előadás alapját az Unitatis Redintegratio  a  II. Vatikáni Zsinat dokumentuma adja.

Ez a dokumentum megállapítja az alapevidenciákat. Az első jelentős megállapítás: “Az Úr Krisztus ugyanis egy és egyetlen Egyházat alapított, mégis több keresztény közösség mutatkozik úgy az emberek előtt, mint Jézus Krisztus igazi öröksége.” (UR 1.) Ezt az állítást nem vonta kétségbe sem az Ágostai hitvallás, sem a Heidelbergi Káté, sem a Magyarországi Baptista Közösségek Hitvallása sem.

Bővebben…
Reklámok

Refomáció alapötletét a halál utáni élet megítélése adta

Erről láthatunk egy dokumentum filmet ITT
Készítette: Diarmaid MacCulloch az egyháztörténelem professzora.

A kérdés gyökere, a hálál utáni történések, – merthogy ez a kérdés minden eddigi kultúrában igen jelentős. Pontosítsunk, az volt a fő kérdés, hogy az Egyháznak (értsd: a katolikus) van-e befolyása az ember túlvilági sorsa alakításában. A protestánsok szerint nincs, a katolikusok szerint van. A protestánsok szerint csak a hit üdvözít, a katolikusok szerint a hiten túl a földi jó-cselekedetek is beszámítanak a túlvilági jövendő sorsba.

Bővebben…

Mi a reformáció – vallási vagy politikai esemény?

Erről láthatunk egy dokumentumfilmet: ITT

Protestáció alapelvei

  • Isten igéjének nagyobb tekintélye van, mint bármelyik evilági hatalomnak.
  • Egyedül a lelkiismeret igazolhatja az egyházi határozatokkal való szembeszegülést.
  • Minden hívő ember pap, ez azt jelenti, hogy minden hívő közvetlenül fordulhat Istenhez, nincs szükség a papságra és egyházra sem. (A lelkészre  az ige hirdetése céljából van szükség nem a közösség vezetésében.)
  • Csak a szentírás tekintélye számít, azt bárki értelmezheti.
  • Az ember bűnös, de Isten megbocsátja az ember bűneit. Isten elismerését (üdvözülés) nem cselekedeteinkkel érdemeljük ki, hanem Isten ajándékozza nekünk.

Nézzük, hogyan vélekednek erről kortársaink:

Bővebben…

Purgatórium és a reformátusok

Ez a részlet Mogyoródi Református Egyházközség honlapjáról való –  ami nyilván híven tükrözi a református közösség általános véleményét:

4. Minden református hitvallás megegyezik abban, hogy hangsúlyozza a teljes Szentírás, mind az Ó mind az Új szövetség tekintélyét. A Bibliával nem tarjuk egyenlő értékűnek az ú.n. “szent hagyományt.”

5. Hiszünk a mennyben és a pokolban, nem hiszünk a purgatórium létezésében.

6. Nem hiszünk Mária és a szentek közbenjárásában, nincsen szükség a “szentek felesleges jócselekedeteire.”

Bővebben…

Purgatórium – van-e tisztulás a halál után?

Ezt kérdést tapasztalati alapon nem tudjuk eldönteni. Így szükségünk van egy olyan orgánumra, ami ebben kérdésben járatos. Mi a Katolikus Egyház Katekizmusából emeljük ki  a purgatórium címszó alatt található ismereteket.

Az Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei (FJ 1304)  és a Trienti Zsinaton (FJ 1820; FJ 1580) fogalmazta meg. Bővebben…