Dogma kategória bejegyzései

Purgatórium – van-e tisztulás a halál után?

Ezt kérdést tapasztalati alapon nem tudjuk eldönteni. Így szükségünk van egy olyan orgánumra, ami ebben kérdésben járatos. Mi a Katolikus Egyház Katekizmusából emeljük ki  a purgatórium címszó alatt található ismereteket.

Az Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei (FJ 1304)  és a Trienti Zsinaton (FJ 1820; FJ 1580) fogalmazta meg. Bővebben…

A mai embert taszítják a dogmák

Fulton J. Sheen érsek: „Az Egyház úgy tartja, hogy nem létezhet vallás dogmák nélkül. Az, hogy az embernek dogmák nélküli vallásra van szüksége, már maga egy dogma, mégpedig olyan dogma, amely nagyságrendekkel több bizonyításra szorul, mint bármelyik egyházi dogma.

Mi a dogma? A dogma egy gondolat; ilyen értelemben a dogma nélküli embert gondolat nélküli embernek mondhatjuk. Dogmákra szükség van, amíg létezik józan gondolkodás.”
(Moods and Truths)  

Forrás: Christianae  – klikk ide: ***

Mire jók a dogmák?

A dogmák a Egyház tradicionáló folyamatának tárgyai. Ezt adja át az egyik generáció a másiknak. A katolikus hívőnek nem kell kitalálni, hogy mit higgyen, azt megkapja az egyházától. Az Egyház első hittartalma az apostoli hitletétemény, lényegében azóta is ezt közvetíti, ezt adja át az Egyház a belépőknek.

Hitvallások a dogmák összefoglalása és – némileg – kifejtése.

Az első ismert hitvallástól (Kr.u. 160) a Katolikus Egyház Katekizmusában kifejtett hittartalomig megfigyelhető, hogy miként teljesedik ki a hit tárgya, vagyis a dogmák sorozata. Bővebben…

Honnan lehet tudni, hogy egy állítás dogma?

Öt kritérium kell hozzá:

  • Ki a szerző azaz a szerzőségből. Minél átfogóbb a döntéshozó vezetői illetékesség, annál fontosabb maga a tanítói döntés. Az egyetemes Egyházban a legnagyobb vezetői illetékesség a pápa és a pápával egységben lévő püspöki kollégium birtokában van.
  • A döntés által érintettek körének nagyságából. Minél nagyobb ez a kör, annál nagyobb a döntés súlya.
  • A tárgyából. A hit és erkölcs központi mondanivalójára kell vonatkoznia.
  • A forrásból, amelyből levezették a tételt. Ez lehet egy olyan hitigazság, amely mind az Szentírásban, mind a Szenthagyományban fennmaradt és lehet teológiai értekezés vagy az általánosan belátható, vagy erkölcsi alapelvekből levont következtetés. Az egyházi hagyomány és a meghonosodott szokások is képezhetik a döntés alapját.
  • Az alkalmazott formából. A forma jelzi, hogy mekkora szerepet játszik a joghatóság. Egy instrukciót (eligazítást) másként kell értékelnünk, mint egy dekrétumot (rendelkezés), vagy egy enciklikát (körlevelet) vagy az egyetemes zsinat konstitúcióját azaz határozatát.

Milyen témákról nyilatkozik a Tanítóhivatal?

Főleg a római Egyház belső ügyeiben, pl. a Róma püspökének elsődleges szerepéről (FJ 282; 234), eretnekek elítéléséről (FJ 151, 264), egyházi fegyelem kérdéséről (FJ 181).

De nyilatkozik pl. a banki manőverekről (az uzsoráról) “Úgy véltük, amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy egyesek piszkos nyereségvágytól elragadva uzsorás módjára kezelik a pénzt, és kamatból akarnak meggazdagodni.” (FJ 280); Bővebben…