Általános kategória bejegyzései

Általános blogbejegyzés a honlap által képviselt témában.

Mi lehet az ökumenizmus jövője?

Ezt a kérdést Roberto de Mattei-nak tették fel, aki olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora:

Nem gondolom, hogy lenne jövője.
A probléma gyökere ott keresendő, hogy nincs egységes protestáns hitrendszer, szemben a katolikus egyházéval, ami kétezer éve változatlan. A katolikus hit alapvető jellemzője az állandóság. A protestáns reformáció pont ennek az ellenkezője. Luther után jött Zwingli, aztán Kálvin, majd az anabaptisták, s őket azóta is követték csoportok ezrei.
A protestantizmus története a változások története. A francia püspök és kiváló teológus Bousset már a tizenhetedik században könyvet írt ezzel a címmel: A protestáns egyházak változásainak története.
A protestantizmus ilyen szempontból hasonló az iszlámhoz. Egységes iszlám se létezik. Nincs egységes tanítás, csak csoportok és irányzatok. Az egyedüli helyes párbeszéd a protestánsokkal éppen úgy, mint az ortodoxiával vagy az iszlámmal ezért csak az egység megtestesítője, a pápaság mentén folytatható. Ezzel azonban megérkezünk egy másik húsbavágó témához, miszerint napjainkra az egyházban tapasztalható válság az egység középpontját, a pápaságot is érinti.

Teljes interju:  ITT

Jézus maga volt „a tanító”!

Krisztusnak és egyházának az igehirdetését már az újszövetségi Szentírás is „tanítás”-nak nevezi (Mt 7,28; 22,33; Mk 1,27; 4,2; 12,38; Jn 7,16; 18,19; ApCsel 2,42; 5,28; 13,12; Róm 6,17; 16,17; 1Kor 14,6). A hirdetés tárgya Isten nagy tettei és az üdvösségi események sorozata, amelyek gyümölcsében az emberek úgy részesülnek, hogy hittel fogadják őket. Ez csak úgy lehetséges, ha az Egyház is  tanítva adja tovább ezeket az eseményeket. Krisztus maga is megmagyarázta az általa véghezvitt tetteket és rámutatott üdvrendi hatásukra.

Ezért nemcsak elismerik tanítónak (Jn 3,2), hanem ő maga is igényli az egyedüli tanító címet (Mt 23,10). Az evangéliumok azt közlik, amit „tett és tanított” (ApCsel 1,1).

A Jézusi tanítói mivolta (hivatala) az Atyától való küldetésben gyökerezik, s ő az apostolok küldetését is ide vezeti vissza (Mt 28,18; Jn 20,21). Különben is a személyes egység (unio hyposztatica) révén ő Isten kinyilvánulása a földön (Kol 1,15), mert mint Fiú az Atyát tükrözi, azaz közvetíti.

Forrás: lexikon.katolikus.hu

Eltérő számozás

Az 1963-ban megváltoztatták a korábban használt számozást.

Ha valaki a Schütz-féle Dogmatikában (kiadva 1937) talált denzinger-hivatkozásokat keresi akkor egy átváltó táblázatot kell használnia, hogy a helyes szöveget megtalálja.

Pl: a Dogmatika I. kötet 201. oldalán a lábjegyzetben egy ilyen hivatkozás található, hogy Denz. 1792, ez az FJ 3011-nek felel meg.

Az átváltó táblázat a Hünermann-féle kiadásban megtalálható.

A Denzinger története 2.

A IX. Piusznak ajánlott mű kedvező fogadtatása az első megjelentetést követő 18 hónap leforgása alatt még további két kiadást eredményezett.

Az 1865-i negyedik kiadás részleteket tartalmaz többek között IX. Piusz „Quanta cura” kezdetű 1864-ben kiadott körleveléből és a „Syllabus”-ból. Az 1874-ben megjelent ötödik kiadás – az utolsó, amelyet Denzinger még személyesen irányított – az I. Vatikáni zsinat anyagából meghatározó fejezeteket idéz, igaz, hogy csak az előszóban. A Tridenti zsinat szövegei azonban ebben a kérdésben még nem szerepelnek. Bővebben…