Mi lehet az ökumenizmus jövője?

Ezt a kérdést Roberto de Mattei-nak tették fel, aki olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora:

Nem gondolom, hogy lenne jövője.
A probléma gyökere ott keresendő, hogy nincs egységes protestáns hitrendszer, szemben a katolikus egyházéval, ami kétezer éve változatlan. A katolikus hit alapvető jellemzője az állandóság. A protestáns reformáció pont ennek az ellenkezője. Luther után jött Zwingli, aztán Kálvin, majd az anabaptisták, s őket azóta is követték csoportok ezrei.
A protestantizmus története a változások története. A francia püspök és kiváló teológus Bousset már a tizenhetedik században könyvet írt ezzel a címmel: A protestáns egyházak változásainak története.
A protestantizmus ilyen szempontból hasonló az iszlámhoz. Egységes iszlám se létezik. Nincs egységes tanítás, csak csoportok és irányzatok. Az egyedüli helyes párbeszéd a protestánsokkal éppen úgy, mint az ortodoxiával vagy az iszlámmal ezért csak az egység megtestesítője, a pápaság mentén folytatható. Ezzel azonban megérkezünk egy másik húsbavágó témához, miszerint napjainkra az egyházban tapasztalható válság az egység középpontját, a pápaságot is érinti.

Teljes interju:  ITT

Refomáció alapötletét a halál utáni élet megítélése adta

Erről láthatunk egy dokumentum filmet ITT
Készítette: Diarmaid MacCulloch az egyháztörténelem professzora.

A kérdés gyökere, a hálál utáni történések, – merthogy ez a kérdés minden eddigi kultúrában igen jelentős. Pontosítsunk, az volt a fő kérdés, hogy az Egyháznak (értsd: a katolikus) van-e befolyása az ember túlvilági sorsa alakításában. A protestánsok szerint nincs, a katolikusok szerint van. A protestánsok szerint csak a hit üdvözít, a katolikusok szerint a hiten túl a földi jócselekedetek is beszámítanak a túlvilági jövendő sorsba. Bővebben…

Mi a reformáció – vallási vagy politikai esemény?

Erről láthatunk egy dokumentumfilmet: ITT

Protestáció alapelvei

  • Isten igéjének nagyobb tekintélye van, mint bármelyik evilági hatalomnak.
  • Egyedül a lelkiismeret igazolhatja az egyházi határozatokkal való szembeszegülést.
  • Minden hívő ember pap, ez azt jelenti, hogy minden hívő közvetlenül fordulhat Istenhez, nincs szükség a papságra és egyházra sem. (A lelkészre  az ige hirdetése céljából van szükség nem a közösség vezetésében.)
  • Csak a szentírás tekintélye számít, azt bárki értelmezheti.
  • Az ember bűnös, de Isten megbocsátja az ember bűneit. Isten elismerését (üdvözülés) nem cselekedetinkkel érdemeljük ki, hanem Isten ajándékozza nekünk.

Nézzük, hogyan vélekednek erről kortársaink: Bővebben…

Purgatórium és a reformátusok

Ez a részlet Mogyoródi Református Egyházközség honlapjáról való –  ami nyilván híven tükrözi a református közösség általános véleményét:

4. Minden református hitvallás megegyezik abban, hogy hangsúlyozza a teljes Szentírás, mind az Ó mind az Új szövetség tekintélyét. A Bibliával nem tarjuk egyenlő értékűnek az ú.n. “szent hagyományt.”

5. Hiszünk a mennyben és a pokolban, nem hiszünk a purgatórium létezésében.

6. Nem hiszünk Mária és a szentek közbenjárásában, nincsen szükség a “szentek felesleges jócselekedeteire.”

Bővebben…

Purgatórium – van-e tisztulás a halál után?

Ezt kérdést tapasztalati alapon nem tudjuk eldönteni. Így szükségünk van egy olyan orgánumra, ami ebben kérdésben járatos. Mi a Katolikus Egyház Katekizmusából emeljük ki  a purgatórium címszó alatt található ismereteket.

Az Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei (FJ 1304)  és a Trienti Zsinaton (FJ 1820; FJ 1580) fogalmazta meg. Bővebben…