4. Értelme

4. A hit értelme

A 4a. A hit és az értelem általában

Az értelem bizonyítja és védelmezi a hitet 2776 3019 3135–3138;
bizonyos fokig megengedi a titkokba való betekintést 2853 3016 3137 3892;
az értelem nem szorítkozik a puszta jelenségekre, hanem biztonsággal sikerül elérnie a szellemileg felismerhető igazságot 4315;
az egyház mindig igyekezett a különböző népek fogalmainak és nyelveinek segítségével kifejezni Krisztus üzenetét, és azt a filozófia segítségével érthetővé tenni 4344;
vö. G 3cd (Egyház és evangelizáció).

Az értelem behatárolt a kinyilatkoztatás tartalmainak természetfeletti és titokzatos jellege miatt: A 1bc (A kinyilatkoztatás titokjellege);
igehirdetésében Krisztus olyan perspektívákat nyújt, amelyek emberi értelemmel megközelíthetetlenek 4324;
a titkokat nem lehet úgy kezelni, mint a természettudomány tárgyait 2854 2856k;
a filozófia nem mentes a tévedésektől 2829;
vannak olyan mélyreható kérdések, amelyekre szinte képtelenség az értelemmel válaszolni 249.

Az emberi értelemnek (ill. a filozófiának) szolgálnia kell a kinyilatkoztatott igazságokat (ill. a teológiát), és nem szabad uralkodnia rajtuk 824 2829.

Az emberi értelem túlbecsülése (racionalizmus) helytelen 2732 2775–2777 2828k 2850k 2858–2861 2878 2901–2914;
elutasítottak azok a tanok, amelyek az értelem önállóságáról és a vallástól való függetlenségről szólnak 2860 2903k 2911 2914 3031k;
elutasított az a törekvés, amely hitbeli kérdéseket csupán az értelem segítségével kíván megoldani 824 2732 (2738) 2851k 2908k;
ezzel megszüntetik a hit érdemét 824.

Vö. A 1b (A kinyilatkoztatás sajátosságai);
A 2a (Az emberi értelem igazságmegismerő képessége);
C 4ee (Az emberi szellem és értelem).

A 4b. A teológia tudománya

4ba      A teológia feladata.
A teológia a kinyilatkoztatás tudományos tárgyalása a hit fényében 3135–3138;
minden eszközt igénybe kell venni, amelynek segítségével az evangéliumok tanúbizonyságainak sajátosságát, az első egyházak vallásos életét, valamint az apostoli hagyomány értelmét és jelentőségét mélyebben meg lehet ismerni 4402;
vö. A 3be (A Szent Iratok értelmezése);
az egyház előmozdítja a keleti és a nyugati szent atyáknak, valamint a liturgiának a tanulmányozását 4230;
az egyházban ugyanakkor a tanítók helye a legfontosabb 771;
a teológusok feladata, hogy a mai idők különböző nyelvezeteit meghallják, megkülönböztessék és az isteni Ige fényében megítéljék, hogy a kinyilatkoztatott igazságot mélyebben megérthessék, és megfelelőbben bemutassák 4344;
az egyház biztatja a teológusokat és más szakértőket az egyházi tudományokban, hogy világosítsák meg a 2. vatikáni zsinat és a hagyomány közti megszakíthatatlan folyamatosságot 4823.

A teológiai fejlődés lényege az elmélyítésben és nem a megváltoztatásban áll 2802 3020 3043 3541 (3626) 3886;
elutasított a teológiai fejlődésnek (különösen a modernizmus által képviselt) elképzelése 2905 3020 3043 3422–3424 3426 3458–3465 3483 3488 3541;
elutasított az a vád, hogy az egyházi tanítóhivatal akadályozza a teológia fejlődését 2912 3457;
(A fejlődés) nem homályosítja el az egyház igazságait 2495 2601.

4bb     A teológia módszerei.
Az értelem nem az első norma, és nem az egyetlen eszköz arra, hogy a természetfeletti igazságokat megismerjük 2738;
a teológus nem tekinthet el a kinyilatkoztatás természetfeletti jellegétől (2854 2856k) 3547;
a teológiának a világos és definiált tanításból kell kiindulni, hogy a homályos dolgokat megmagyarázza 3886.

A teológiának Isten írott és áthagyományozott szavának az alapjára kell támaszkodnia 4231;
a dogmák minden időben a változatlan normát jelentették és jelentik a hit és a teológia tudománya számára 4536;
az ökumenikus párbeszédben a tanítások összevetése során a teológusoknak gondolniuk kell arra, hogy a katolikus tanítás igazságainak sorrendje, ill. “hierarchiája” van 4192 4538;
nem helyes felfogások
– : [a dogmatikai megfogalmazások nem képesek konkrétan leírni az igazságot, hanem annak csak változó megközelítéseit] 4540;
– : [a dogmatikai megfogalmazások csak bizonytalanul tudják kifejezni az igazságot] 4540;
vö. H 3bb (A tanbeli döntések tárgyai és fajtái).

A skolasztikus módszer (még ha korlátozottan is) a fideizmussal és a modernizmussal szemben védelmezett és ajánlott 2814 2876 2913 3139 a3140 3894.

Az apologetikus módszer védelmezett és 3499k 3879k.

A teológia kutatási elveként elutasított a pozitív kételkedés 2738.

Az áthagyományozott teológiai terminológiát meg kell tartani 824 2831 3881–3883.

A teológiának az egyházi tanítóhivatalra utaltsága.
A tanítóhivatal elismeréséről általában vö. H 3e (Tanbeli döntések elfogadása);
a hagyománnyal való összhangról A 3 (A kinyilatkoztatás áthagyományozása);
a tanítási szabadságról H 3g (A kutatás és tanítás szabadsága).

Egyes teológusok tekintélyének elismerése általánosan megkövetelt 1328 2876.

Modern szerzőket a tanítóhivatal olykor előnyben részesít a régebbiekkel szemben 904;
azért, mert az Apostoli Szentszék nem ítélte el, még nem lehet úgy tekinteni, mintha jóváhagyta volna őket 2047 3154k.

4bc      A teológia és más tudományok.
A teológia elsőbbsége más tudományokkal szemben 824 (2829);
semmiféle valós ellentét nem állhat fenn a teológusok és a természettudósok között 3287.

A hit és a tudomány közti kapcsolathoz
vö. A 1bc (A kinyilatkoztatás titokjellege);
A 4a (A hit és az értelem általában);
C 4id (Emberi kutatás és a tudományok).

Reklámok