Egyház, Tanítóhivatal, Szentírás

Ha tudni szeretnénk, hogy hol a helye a Tanítóhivatalnak, azt is tudni kell, hogy miként jött létre.

A kiinduló evidenciánk az, hogy maga Jézus Krisztus minden ismeret leghitelesebb forrása, amit az ember Istenről tudhat.

Amikor személyesen a földön járt akkor ez forrás-funkció különleges módon működött, ugyanis amit mondott és tett, az volt maga a kinyilatkoztatás. Mivel nincs erről a tevékenységről sem jegyzőkönyvünk, sem videofelvételünk, olyan forrásra kell hagyatkoznunk, ami egy lépéssel távolabb van Jézustól, ez pedig a körülötte lévők hite, akik az Ő tanítványai, követői voltak. Ezt maga Jézus akarta, hogy így legyen, mert így tette. Arról sem tudunk, hogy akár egy sort írt volna, kivéve, amikor egyszer porba írt, vagy rajzolt. Sőt arra sem adott parancsot, hogy a követői írják le az Ő szavait. Ő maga személyesen a tanítványai személyiségébe „írt”, azaz gyakorolt hatást rájuk. Ez a döntő mozzanat ahhoz, hogy megértsük az apostolok hitvédő öntudatát.

Azt akarta, tehát, hogy kialakuljon egy benne hívő közösség. Ezeknek belőle kellet élnie. Ilyen mondataira gondolhatunk: „aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog” Jn 11,25b; „mindent tudtul adtam nektek, amit Atyámtól hallottam ” Jn 15,15b; „aki eszi az én testemet … annak örök élete van” Jn 6,54.

Jézus tudta magáról, hogy Ő a forrása mindannak, amire az emberiségnek szüksége van. A viselkedéséből mindez jól látható; Ő ura volt a szombatnak és önmagára hivatkozott, amikor azt a fordulatot használtra, hogy „bizony bizony mondom nektek”, vagy „mondatott a régieknek, én azonban azt mondom nektek”. Jézus tehát létre hozott egy benne hívő közösséget, amit  ma Egyháznak hívunk.

A Jézus köré gyűlt csapatban kialakított egy belső szerkezetet azzal, ahogy az első alkalommal Kéfásra nézve Péternek nevezte, és azonnal rábízta a többieket. Fontos, hogy ezt a többiek is elfogadták.

Mindezeket az újszövetségi Szentírásból tudjuk meg. Ebben a szemléletben íródnak le vagyis rögzülnek a Jézusi történetek. Tehát már van „egyház”, de még nincs Szentírás. Ez azt jelenti, hogy a közösséget alkotja meg és ez a közösség hozza létre a saját hitéből a Szentírást és azt védelmezi is. Mértékké teszi ezt és minden mást írást ehhez viszonyít, ezért kell tudni mi tartozik ebbe a mértékadó könyvgyűjteménybe – ez lesz később a Szentírás kánonja.

Tehát Jézus maga alkotja meg a közösségét és ők Jézus mennybemenetele után mintegy 10 év leforgása alatt a közkézen forgó ún. Jézus-logionokból ki tudják választani mi a hiteles része az isteni kinyilatkoztatásnak.

A történelmi sorrend tehát: tanítványi kör,  az egyház-szerű tanúskodó közösség, majd a hithirdető és hitvédő ősegyház és végül a Szentírás. Így keletkeztek egymásból és így erősítik megy egymást ezek történelmi és kegyelmi valóságok.

2 thoughts on “Egyház, Tanítóhivatal, Szentírás

  1. Attila Szűcs

    Üdvözlöm! A tanítóhivatal és a Szenthagyomány ezek szerint egyfajta szimbiozist alkotnak? De mi a helyzet akkor, ha egy pápa, a Szenthagyományban kifejtett hitigazságoknak az ellenkezőjét állítja, vagy ezeket semmibe véve nyilatkozik, tekinthető e Péter utódjának, és hogyan fogja ezeket az ellentéteket az utókor megmagyarázni? Kinek van joga eretneknek nyilvánítani?

    Kedvelés

    1. denzingerhu Szerző

      A meglátása helyes, ami a szimbiotikus létet illeti. Ugyan akkor a Tanítóhivatalnak szabályzó is szerepe van, mert a Szenthagyomány természete az, hogy ma is keletkező és folyamatos; a Szentlélek-vezette Egyház ma is megfogalmaz olyan igazságokat, melyek beépülnek a dogmarendbe és így ezek beleilleszkednek a hagyományozás folyamatába is. Az Egyháznak olyan kérdésekre is kell válaszolni, ami Jézus idejében fel sem vetődtek.
      A pápai tévedés/eretnekség felvetését ma nagyon sok fórumon lehet olvasni (pl: Donald Sanborn érsek előadásai a Mennyek Királynéja kápolnában), de nem új keletű kérdés.
      Történelmi elemzéseket is lehet olvasni a neten erről, ezért ebbe nem érdemes újra belemenni. ¤¤¤
      A kérdés elméleti felvetése viszont nagyon izgalmas.
      Azt igaznak kell állítanunk, hogy még egy pápa sem lehet képes a jézusi életművet lerombolni, tönkre tenni. Ezért, ha egy pápa eretnekségbe esne az valószínűleg elvesztette józan esze használatát és azt is állíthatjuk, hogyha ez bekövetkezne az isteni gondviselés valamilyen módon kénytelen lenne korrigálni. Még azt is feltételezhetnénk, hogy az Egyház félreértette volna a “pokol kapui nem vesznek erőt rajtad” kifejezést. Azt azonban tudjuk, hogy az Egyház előbbre valóbb és több, mint egy pápa és ha az Egyház eltűnne történelemből, akkor az üdvösséghez jutás eszközei is eltűnnének, ami lehetetlen, de ha mégis ez lenne, ez esetben Istennek új módot kellene találni az emberek üdvözítésére.
      Amint látható mindezek igencsak elméleti állítások.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s