2. Elfogadása

2. A kinyilatkoztatás hívő elfogadása

A 2a. Az emberi értelem képessége az igazság megismerésére

2aa      Az emberi igazságmegismerő képesség általában.
Az emberi megismerésnek kettős eredete van: a természetes értelem és a hit általi megismerés 2856 3015;
az isteni kinyilatkoztatás és a természetes értelem bölcsessége világosságra hozza azokat megmásíthatatlan törvényeket, amelyek az emberi természet alkotóelemeibe be lettek ültetve, és amelyek azonosan minden értelemmel rendelkező élőlényben megtalálhatók 4581.
A természetes tudás, amelynek szabadságát elismerik 3019 (3457) 4336,
– : nem mondhat ellent a kinyilatkoztatott igazságnak 2859;
– : figyelembe kell vennie a kinyilatkoztatott igazságot 2914 (3405).

Egyedül az értelemmel
– : meg lehet szerezni minden természetes, értelmi és erkölcsi igazságról olyan tudást, amely különbözik a kinyilatkoztatott természetfeletti tudástól 2766;
a módja annak, ahogyan a tomizmus szerint ez a tudás megszerezhető 3618–3620;
az értelem nem szorítkozik csupán a jelenségekre, hanem biztosan képes eljutni a szellemileg megismerhető valóságokig 4315;
– : általánosságban az ember természetes megismerésének és a metafizikai elveknek az érvényessége megmagyarázható 2767 3892;
különösen az elégséges ok, az okság és a célszerűség elvének érvényessége 3892;
az ezzel ellenkező megállapítások elutasíttattak 1028–1042 1048;
– : Az emberi lélek
a) szellemi volta,
b) halhatatlansága és
c) szabadsága bizonyítható ab2766 ac2812.

Rejtett és jövőbeni valóságokra vonatkozó tudást nem lehet asztrológiával, varázslással vagy hasonló módszerekkel megszerezni;
vö. J 1ek (Babona); az erről szóló könyvek ezért tiltottak 1859;
elítélt a mágnesezés és a spiritizmus 2825 3642.
Vö. A 4a (Értelem és hit általában); C 4ee (Az emberi lélek és értelem).

2ab Az emberi képesség vallási igazságok felismerésére.
Isten léte természetes úton biztonsággal megismerhető 4206,
sőt
a) kinyilatkoztatás nélkül és
b) a kegyelem segítsége nélkül
c) bizonyítható b2441 c2751 2756 ac2765 ac2812 c2853 2855 3004 3538 3875 abc3890 c3892.

A bizonyítást a nem apriori (előzetesen), hanem aposteriori (utólagosan) kell levezetni:
a következményekből az okra 3538 a3622 (itt különböző példák);
az erkölcsi rendből kiinduló istenismeret 3978;
egy ateistának nem lehet hitre alapozva bizonyítani (2754) 2812.

Nem lehet Isten közvetlen ismeretére vagy látására hivatkozni 2841k 3201 3205.

Isten lényegének bizonyos jellemzői emberi értelemmel megismerhetők (2441) 2853 3875; ide tartoznak
– : Isten személyessége 3890 3892 3979
– : Isten tökéletességeinek végtelensége 2751;
– : Isten mint mindennek az oka és célja 3004 4206; a különböző nem keresztény népeknél megtalálható egy rejtett erőnek az észlelése, és olykor egy legfőbb istenség vagy atya elismerése 4196;
vö. G 3ce (Az egyház és a vallások).

Isten működése természetes értelemmel bizonyossággal megragadható;
ide értendő
– : a teremtés mint olyan 3004 3875 4203 4206;
– : az erkölcsi törvény 2866 3875 3892;
– : a mózesi és keresztény kinyilatkoztatás isteni volta 27 52 2756;
– : Jézus Krisztus létezése a következő megállapítással szemben: Krisztus mitikus kitalált alak 2907 (3540) (4405);
– : a csodák és b jövendölések a2753 ab2768 ab2907 ab3009 a3034 a3428 a3436k;
Krisztus feltámadásának csodája, amelyet a hagyomány alapján bizonyítani lehet 2754 (2768).

Minden vallás követője Isten hangját és megnyilvánulását a teremtmények szaván keresztül észlelte 4336;
a vallások azon fáradoznak, hogy az emberi szív nyugtalanító kérdéseire különféleképpen válaszoljanak 4196;
a hinduizmusban az emberek az isteni titkok felkutatására törekszenek, és ezt mítoszokban és filozófiában fejezik ki 4196;
a buddhizmusban a változó világ elégtelenségét ismerik el, és utat mutatnak a megszabadulásra és a megvilágosodásra 4196;
a muszlimok az egyetlen élő, nagylelkű és mindenható Istent imádják, aki a földet és az eget alkotta, és aki szólt az emberekhez 4197;
vö. G 3ce (Az egyház és a vallások).

Isten el nem ismerésének és az ateizmus különböző formáinak okai: C 4kh (Ateizmus);
G 3cf (Egyház és ateizmus).

Elutasított az a ateizmus, az a agnoszticizmus és a c természetes teológia kétségbevonása a3021k b3026 c3475 a4321.

Vö. A 4a (Értelem és hit általában);
C 4ee (Emberi lélek és értelem).

A 2b. A hit – Válasz Isten kinyilatkoztatására

2ba      Isten mint a hit alapja.
A hit természetfeletti erény, amely által a kinyilatkoztató Isten tekintélye miatt az ember hisz mindabban, amit Isten kinyilatkoztatott 3008 3542;
a hit szabad beleegyezés, amelyet kegyelem követ, a és nem szükségképpen bizonyítás révén alakul ki a3010 a3035 4205;
az üdvösségtörténetben a Szentháromság kinyilatkoztatása által, mindenekelőtt Krisztusban, Isten a hívőknek legbelsőbb életének ismeretét adta 4522;
a Szentlélek elmélyíti a hívőkben a kinyilatkoztatás megértését 4205 4315;
vö. B 3b (Isten lelke a teremtett világban és az üdvösségtörténetben);
a hit nem vak beleegyezés 3010 3542;
a természetfeletti hitérzék által Isten népe visszavonhatatlanul ragaszkodik a hithez, egyre jobban elmélyíti, és egyre teljesebben megéli 4130;
vö. H 3db (Az egyház tévedhetetlensége);
a hit kinyilatkoztatja az ember egész hivatásával kapcsolatos isteni szándékot 4311;
vö. C 4j (Az ember hivatása);
a hit lehetővé teszi az elhunytakkal való közösséget 4318;
vö. M 1b (A szentek közössége).

Isten részéről szükséges a kegyelem (a Szentlélek megvilágosítása) 375 378 396–400 1553 2813 3010 3014 3035.

A hit mint kegyelmi ajándék és a megigazulás feltétele F 2a 2b.

Elutasított: A modernizmus hitfelfogása 4384–3486 3542.

2bb     A hit és az ember felelőssége hitéért.
Az emberi értelem szempontjából szükséges a hit lehetőségéről és kötelezettségéről alkotott ítélet: a hit feltételeinek (vagy a kinyilatkoztatás tényének) biztos ismeretét (a törekedni kell erre és) ténylegesen meg lehet szerezni 2121 2752–2754 2756 2768 a2778 2853 3009 3019 3539 3892;
a hitet (amint az értelemmel összeegyeztetett engedelmességet) az értelemnek meg kell előznie 2751 (2754) 2755 2765k 2812k a3009 (3019);
a hit minden komolyan gondolkodó embernek végső választ ad 4318;
a hit mint a létezés eszkatologikus értelmezése 4492.

Az akarat szempontjából szükséges a kényszertől való mentesség a hit elfogadásában: L 5g (Emberi jogok).

A hittel szembeni kötelezettség:
G 4bg (A hívők és az egyház tekintélye);
H 3e (A tanbeli döntések elfogadása);
L 2c (A hit erénye);
L 2f (Isten és az egyház parancsainak elismerése);
minden dogma kinyilatkoztatott igazságot tartalmaz, ezért ugyanazzal az isteni hittel kell hinni őket 4538.

A hitet hirdetni kell:
Krisztus titkát Isten a Szentlélekben kinyilatkoztatta az apostoloknak és a prófétáknak, hogy az hirdessék evangéliumot az egész teremtett világnak, felébresszék a Jézus Krisztusba vetett hitet, és egybegyűjtsék az egyházat a4006 b4224;
az egyháznak a nem hívők számára az üdvösség hírét, a hívők számára pedig a hitet és a bűnbánatot kell újra meg újra hirdetnie 4009;
az evangélium hirdetése során az egyháznak a hallgatókat a hitre és a hit megvallására vezeti, előkészíti őket a keresztségre, és Krisztushoz kapcsolja őket 4141;
minden igehirdetésnek a Szentíráshoz kell igazodnia 4228 4231;
vö. A 3 (A kinyilatkoztatás áthagyományozása);
az egyházra és az evangelizációra, ill. a misszióra nézve vö. G 3cd;
az evangélium hirdetése révén a hívők összegyűjtetnek 4151;
a püspökök, a papok és a diakónusok igehirdető szolgálatához vö. H 3; 5; 6;
a világiaknak a világ szántóföldjét elő kell készíteniük az isteni ige magja számára 4162; vö. G 6ca (A világiak apostoli szolgálata);
a gyerekek számára a szülők a hit első hirdetői 4128;
vö. G 6cc (A világiak küldetése és feladata a házasságban és a családban).

2bc      A hit hihetősége.
A hihetőség külső jeleinek létezését el kell ismerni 3033k 3475 3477 3539;
a hihetőség jelei:
a) jövendölések,
b) csodák (köztük
c) Krisztus feltámadása),
d) a vértanúk hősiessége,
e) a kereszténység csodálatos terjedése,
f) az egyház önmagában tekintve (mint kiemelkedő jel) a772 b2753 bc2754 abc2768 abcde2779 (a2907) ab3009 ef30123014 b3034 ab3539;
csupán a személyes megvilágosodás vagy a belső megtapasztalás nem elegendő 3033.

Külső befolyásoló tényezők megzavarhatják a hihetőségre vonatkozó ítéletalkotást 3876;
az ember az igazi vallással kapcsolatban legyőzhetetlen tévedésben lehet 2865o 2866.

Reklámok